Belső oldali hőszigetelés

Sokszor tűnik egyszerűbbnek vagy olcsóbbnak egy lakás belső oldali hőszigetelése. Elegendő csak a saját lakásunkat hőszigetelni, nem kell a társasház összes lakóját bevonni a munkába, nem kell felállványozni az egész épületet, valamint műemlékileg védett homlokzat esetén is megvalósítható a szigetelés.

Sok problémát is okozhat a belső oldali hőszigetelés. A leggyakoribb a páralecsapódás, penészesedés. Ennek oka a hőszigetelés mögötti alacsony hőmérséklet. A lenti képen egy belső faburkolat látható, ami nem ér teljesen a mennyezetig. Látható, hogy mögötte jóval hidegebb a felület, mert a belső oldali burkolat/hőszigetelés leárnyékolja a meleg elől. (Ugyanez a probléma a külső fal előtti bútoroknál is jelentkezhet.)

A következő két képen külső- és belső oldali hőszigetelés páranyomás görbéje és telítési nyomás görbéje látszik. Az első képen, amikor külső oldalon van a hőszigetelés, a tégla falszerkezet melegebb, csak a külső hőszigetelésben esik nagyobbat a hőmérséklet. (A görbék alakja függ az egyes rétegek páraáteresztő képességétől is.) Itt a pára nem csapódik ki a rétegek között.

A második képen, amikor belső oldalon van a hőszigetelés, a 20 °C belső hőmérséklet a hőszigetelésben lecsökken, a külső tégla falszerkezet jóval hidegebb, a párát is kevésbé engedi át, ezért beszorul és kicsapódik a nedvesség, ami a penész megjelenéséhez vezet.

Mivel a problémás rész el van takarva, nem lehet észrevenni a penészedést, csak a lakók egészségügyi problémái, légúti panaszai jelzik, hogy nincs rendben valami.

A penészesedés esélye csökkenthető ha megfelelő anyagú belső oldali hőszigetelést választunk, és belső oldali párazáró réteg kialakításával gondoskodunk róla, hogy ne juthasson be a szerkezetbe a pára. Ez esetben a bútorok és képek falra rögzítését kell elkerülnünk, hogy a párazáró réteget ne üssük, ne fúrjuk át. Mivel meggátoljuk a pára távozását a falszerkezeten keresztül, más módon kell gondoskodnunk a belső páratartalom csökkentéséről.

A teljes felületen ragasztott kalcium-szilikát bázisú hőszigetelő lapokat alacsony páradiffúziós ellenállása és kapilláris szerkezete miatt párazáró réteg kialakítása nélkül is lehet alkalmazni a belső oldalon.

További problémája a belső oldali hőszigetelésnek, hogy a külső falszerkezet hőingadozása nagyobb lesz, esetleg a fagyzónába eső tartószerkezet károsodhat is. Ez különösen veszélyes lehet, ha a falszerkezetben valamilyen okból (pl. a vízszigetelés hiánya miatt) nedvesség van.

A nagy tömegű falszerkezet külső oldalra zárásával a hőtárolásáról is le kell mondanunk, így a lakás nyári túlmelegedési kockázata megnő.

A külső falra merőlegesen csatlakozó szerkezeteknél, (közbenső falak, födémek, padlók) a hőhíd kialakulásának a veszélye is megnő. Ezeken a részeken jó esetben be lehet fordítani a hőszigetelést egy fél méteres sávban, ami esztétikai problémákat vet fel. A padlónál ez a megoldás sem jöhet szóba.

A külső falban futó gépészeti csövek is fagyzónába kerülhetnek egy belső oldali hőszigetelés esetén, ami további problémák okozója lehet.

Belső oldali hőszigetelés előtt mindenképp érdemes egy állapotfelmérés, ami rögzíti a meglévő szerkezet mechanikai, hőtechnikai, páratechnikai és vízszigetelési állapotát. Ez után következhet az új rétegrend tervezése és ellenőrzése statikai, páratechnikai és hőtechnikai szempontból.

Vélemény, hozzászólás?